2009. szeptember 21., hétfő

Fast food

Ma a campuson levo mexikoi kajaldaban ebedeltem, nem is a kaja a lenyeg, hanem a tempo. Harom lepesbol all a dolog, az utolso a fizetes, az nem erdekes. Az elso egy testes urge, aki olyan gyakorisaggal, hangerovel es gyakorlott hangsullyal kialtja vilagga, hogy "next please", hogy az mar a magyar koztereken hallhato "harom darabot egy szazasert" hangulatat idezi. Egyszer megneztem a ket kialtas kozott eltelt idot, relative hosszunak tunt, ez volt 20mp. Amit ez az ember elokeszit, tovabbadja a masiknak, aki olyan tempoban mozgatja az adagolokanalat, mintha habosra akarna verni a babot.
Ja, amugy bator voltam, az automatabol azt toltottem magamnak, amit nem ismertem, valami root beer volt a neve, alkohol nyilvan nem volt benne, viszont ehhez kepest a kola is finom.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése