Ezen a helyen egyrészről adott egy időjárás: esik. Sokat.
Másrészről adott a jól ismert evolúció, adaptáció, meg hasonlók.
Ebből aztán olyanok származnak, mint például az egyik belga kollégám, aki mondta, hogy neki még sose volt esernyője. Minek? Az eső az élet része.
A legizgalmasabb az, hogy magamon is látom, hogy adaptálódom, múltkor utólag realizáltam, hogy szitáló esőben sétáltam és ez nem is tűnt fel mint zavaró körülmény.
Azért nekem még van esernyőm.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése